Az íjászat, mint sport és a szabadidő eltöltésének egyik formája, Angliában, a modern sportok őshazájában fejlődött ki pontos szabályokkal és rendszerekkel. Manapság a világ legtöbb országában űzik versenyszerűen és szabadidősportként az íjászatot.
A Nemzetközi Íjász Szövetséget (Federation Internationale de Tir á l' Arc = FITA) 1931-ben lengyel javaslatra hívták életre Belgium, Svédország, Csehszlovákia, Franciaország és Lengyelország részvételével.
Hazánkban a harmincas évek elején kezdett kibontakozni az íjászat, 1932ben rendezték az első országos bajnokságot, a lövész szövetség szervezésében. Az első országos bajnok Gelencsér György volt.
A II. világháború után a sportág hazai fellendítésében nagy szerepe volt Frantisek Hadas csehszlovák világbajnoknak, aki nagy segítséget nyújtott a magyar íjászsport újjászervezésében.
A Magyar Íjász Szövetség (MISZ) 1957ben alakult meg, s 1959ben rendezték az első összetett versenyt. Ugyanebben az évben a stockholmi világbajnokságon már a magyar versenyzők is részt vettek.
A Magyar Íjász Szövetség viszonylag rövid fennállása óta kitunő eredmények születtek, melyek arany betűkkel íródtak be a sportág történetébe.
A szövetségen belül a szakágak tevékenységét három szakmai bizottság segíti: a pályaíjász, a terep-íjász és a vadászíjász.
A Sporttörvény előírásainak megfelelően a Magyar Íjász Szövetség 1996. december 14-i rendkívüli átalakuló közgyűlésén köztestületté alakult át, a régi nevet megtartva.